
Szokták mondani az okosak. Hát, úgy érzem tényleg lehet benne valami. Az ember nem is gondolná, míg nincs ebben a helyzetben. Hát igen, ez az első bejegyzésem. Kicsit izgulok is, bevallom. Nem tudom mit kéne írnom ide először. Sok minden le tudnék írni, csak nem tudom hogy is kéne kezdenem. Nem vághatok bele csak úgy a közepébe. Nincs jó kedvem. Ez a mai nap nem volt túl jó. Össze vagyok zavarodva. Nem értem az embereket, bár ez nálam megszokott. A mai nap legfontosabb eseménye az volt, hogy rájöttem, hogy számomra egy nagyon fontos ember megváltozott. Nem feltétlenül rossz irányba változott, de más mint eddig volt. És ez nekem nagyon furcsa. Eddig ha mellette voltam, azt éreztem, hogy mondhatok bármit, csinálhatok bármit, mert Ő ott van, más mint én, és ha valami rosszat akarnék tenni az állít meg benne, hogy Ő nem tenné meg, és csalódna bennem, ha én megtenném. Erre már régebben rájöttem, hogy mekkora csalódásokat okozok Neki, akaratomon kívül. De azóta megváltoztam, ahogy láttam, mekkorát csalódott bennem, észhez tértem, és rájöttem, hogy az fontosabb, hogy mit gondol rólam az igaz barátom, minthogy valami eszeveszett őrültséggel bekerüljek egy bandába, ahol nem is az igaz barátaim vannak. A csorda szellem... Benne nem él annyira ez a szellem. Vagy nem élt? Vagy csak én gondoltam így?
Teljesen az ellentétem, okos, szorgalmas, ártatlan, aranyos és egyszerűen annyira szerethető, hogy ha az ember beszél Vele, elönti a szívét valami melegség, és egyszerre úgy érzi, hogy egy nagyon fontos dolog történt vele. Csordultig tölti a szívét szeretettel. És nem csak ha először beszél Vele, akárhányszor... Csodálatos dolgokat tud művelni az emberrel, és jobbá tudja tenni az embert. Akár még a világot is jobbá tudná tenni. Ő az igaz barátom, az ellentétem, mégis Ő az, aki egyedül megért. De most kezd olyan lenni, mint az összes többi ember. Pedig benne sokkal több van. Nekem ez nagyon fáj. Remélem ez nem lesz végleges, különben én megint elkezdek a rossz úton járni, amiről az Ő segítségével keveredtem le. Kézen fogott, és elvezetett a jó út felé. Félek a változástól. Ha valóban megváltozott, én elvesztem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése